Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történetünk

2008.12.20

Iskolatörténet
 

Az oktatást magától értetődően kezdettől fogva a gyülekezet végezte. A gyülekezet tartotta fönn az iskolaépületeket, tartott tanítókat, akik mindig nagy tiszteletben álltak. A tanítás ősszel, a szüret után kezdődött, és a húsvét utáni vasárnapokon fejeződött be nyilvános vizsgán, a szülők, a presbiterek és a lelkész jelenlétében. (Talán a mai gyermekek sem bánnák ezt a rövidített tanévet.) Ha igazat mondanak a régi jegyzőkönyvek, az 1840-es években a lakosságnak csupán 20 %-a volt analfabéta, ami az akkori viszonyok között nagyon nagy dolog volt. A körülményekre vonatkozóan jellemző egy 1838-as jegyzőkönyv feljegyzése, melyben ÁGNER tisztelendő úr panaszkodik, hogy a nagy sár miatt sok a hiányzás, mivel sok gyereknek nincs rendes lábbelije és tisztességes ruhája. Egyetlen tanító tanította egyetlen teremben a kb. 100 diákot (!), s mégsem volt probléma a fegyelmezéssel. A gyermekek hozták a fát az iskolába, mindenkinek egy darabot kellett hoznia. Óriási felzúdulás lett a faluban, amikor 1845-ben ALEXA PÁL tanító két darab fát hozatott a gyermekekkel. Később három iskolaépületben folyt a tanítás, több tanteremben. A vanyarci iskola és gyülekezet érdekes epizódjait írja le MARÓTHY JENŐ, a fiatalon elhunyt író (MARÓTHY EMIL lelkész fia) a Szegények szíve című novellakötetében. 

Államosítás: 1949-ben következett be.

Korábban az egyház a kastélyt megvásárolta báró Bánffitól, cserébe a szolgálati lakrészt használhatta a báró.

Ekkori tantestület: Hutnik Jolán igazgató, Zorkóczy Gábor tanító, Zorkóczy Aranka tanító, Thomka Károly kántortanító

Később az állam kisajátított a Dessewffy kastélyt és ide helyezte a felső tagozatot + 2 szolgálati lakást alakítottak ki benne. A 90-es években kárpótlásul kapta az egyház vissza a kisiskolát. A kastély használatba vétele után az egyházi „felső” iskolában, az alsó iskolában – Thomka iskola – és a kisiskolában folyt a tanítás. Az új iskola átadása után került egy épületbe a 8 évfolyam.

1949 előtt az iskola egyházi irányítás alatt működött, kántortanítók tanítottak. Az oktatás ez időben 3 helyszínen történt: a templom melletti felső, templom alatti alsó és a legkésőbb épült kis iskolában. Ekkor összevont tanulócsoportokban folyt az oktatás. Ebben az időben Hutnik Jolán, Zorkóczy Gábor, Zorkóczy Aranka, Thomka Károly tanítók tanítottak. 1949-ben az államosítás után a felső tagozat a Dessewffy kastélyt vette birtokba, az alsó tagozat szórványokban tanult változó tanítással. 1952-től megindul a fluktuáció Zorkóczy Aranka férjhezmenésével.

1954-től megkezdődik a szakos tanítás, és az osztályonkénti tanítás (bontott csoportok).Ekkor új tanerők érkeznek. Vígh Sándor biológia-testnevelés szakos, Honéczy Árpádné ének szakos, Bucsánszky Magdolna, Bucsánszky Valéria, Szabó Klára tanítók. Évente más-más helyre helyezi őket az államigazgatás. Hutnik Jolán nyugdíjba vonulása után Thomka Aladárnét nevezik ki igazgatónak. Irányítása alatt országos hírű énekkart nevelt ki, megyei szintű versenyeken képviselik tanulóink iskolánkat, s az évente megrendezésre kerülő művészeti szemléken dobogós helyezést érnek el diákjaink. Sor kerül ezen időkben számos külföldi és belföldi kirándulásra, rádiós szereplésre, országos színvonalú középiskolákba nyernek felvételt tanulóink és sikeresen is befejezik, de legfőbb érdem az új iskola megépítése. Így végre együtt lehet a diáksereg, a tantestület, korszerű körülmények között végezheti a jó színvonalhoz szokott munkáját. 1983-ban megtörténik az új iskola birtokba vétele. A helyi származású nevelőkből verbuválódott tantestület és a jobb körülmények közé pályázati úton került nevelők szívesen maradtak, stabil stratégiával alakították ki a mai napig is élő nevelő oktató munkát. (Ferik Pálné)